Az (EU) 2023/1791 EED-irányelv: mi változik és hogyan halad az olasz átültetés
Az EED-irányelv 2030-ig 11,7%-os fogyasztáscsökkentést ír elő az EU számára, és új kötelezettségeket hoz a közintézményeknek és a vállalkozásoknak. Olaszország késésben van az átültetéssel: íme, mit tartalmaz, és hol tartunk.

Az (EU) 2023/1791 irányelv, közismert nevén EED, az új uniós energiahatékonysági irányelv: előírja, hogy az EU energiafogyasztását 2030-ig a referencia-előrejelzésekhez képest 11,7%-kal csökkenteni kell, és kötelezővé teszi az „első az energiahatékonyság” elvet. 2025. október 11-ig kellett volna átültetni, de 2026 októberében Olaszország még nem tette közzé a végrehajtási rendeletet, és október 1-jén indokolással ellátott véleményt kapott az Európai Bizottságtól.
Mi az EED, a 2023/1791 irányelv
Az energiahatékonysági irányelvet (Energy Efficiency Directive, EED) 2023. szeptember 13-án fogadták el, és 2023 októberében lépett hatályba. Átdolgozásról van szó: a 2012/27/EU irányelv helyébe lép, amelyet 2025. október 12-i hatállyal hatályon kívül helyeztek, és része az „Irány az 55%!” (Fit for 55) csomagnak, amellyel az Unió 2030-ig legalább 55%-kal kívánja csökkenteni a nettó kibocsátást.
A gondolatmenet egyszerű: a legolcsóbb és legtisztább energia az, amelyet nem fogyasztasz el. Ezért az irányelv a hatékonyságot önálló energiaforrásként kezeli, kötelező célokkal és olyan kötelezettségekkel, amelyek a tagállamokat, a közintézményeket, a vállalkozásokat és az energiaszolgáltatókat érintik. A dekarbonizáció kulcseszköze a megújulóenergia-irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv mellett.
Mivel irányelvről van szó, nem alkalmazandó közvetlenül a polgárokra és a vállalkozásokra: minden tagállamnak saját jogszabállyal kell átültetnie. Olaszország jelenleg éppen ezen a ponton késésben van.
A 2030-as célok és a megtakarítási kötelezettség
A 4. cikk rögzíti a fő célt: a tagállamoknak együttesen biztosítaniuk kell, hogy az energiafogyasztás 2030-ban legalább 11,7%-kal csökkenjen a 2020-as uniós referenciaforgatókönyv előrejelzéseihez képest. Abszolút számokban az Unió végsőenergia-fogyasztása nem haladhatja meg a 763 Mtoe-t, a primerenergiára vonatkozó indikatív cél pedig 992,5 Mtoe. Minden tagállam az integrált nemzeti energia- és klímatervében (Olaszországban PNIEC) jelöli meg a saját hozzájárulását.
A 8. cikk kumulatív energiamegtakarítási kötelezettséget is előír, vagyis évente új megtakarításokat, a 2019-et megelőző három év átlagos végsőenergia-fogyasztása alapján számítva:
| Időszak | Előírt új éves megtakarítás | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 2021-2023 | a végsőenergia-fogyasztás 0,8%-a | A 2012/27/EU irányelvtől örökölt szint |
| 2024-2025 | 1,3% | Az EED első emelése |
| 2026-2027 | 1,5% | A ma hatályos szint |
| 2028-2030 | 1,9% | A kötelezettség 2030 után is folytatódik |
A tagállamok ezeket a megtakarításokat az energiaszolgáltatókat terhelő kötelezési rendszerekkel vagy alternatív intézkedésekkel, például ösztönzőkkel és adóügyi eszközökkel érhetik el. A megtakarítások egy részének elsősorban az energiaszegénységben élő háztartásoktól és a kiszolgáltatott fogyasztóktól kell származnia.
Az „első az energiahatékonyság” elv
A legátfogóbb újdonság az „első az energiahatékonyság” (energy efficiency first) elv. Korábban iránymutatásként létezett; az EED-vel jogi kötelezettséggé válik. A tagállamoknak a releváns tervezési, szakpolitikai és beruházási döntésekben, az energiaszektoron kívül is, mérlegelniük kell a hatékonysági megoldásokat, és előnyben kell részesíteniük őket, ha költséghatékonyabbak az új termelési vagy hálózati kapacitásnál.
A vállalkozásokra gyakorolt hatás közvetett, de kézzelfogható: a pályázatok, az ösztönzők, az engedélyek és a nagy közberuházások várhatóan azokat jutalmazzák, akik előbb csökkentik az energiaigényt, mielőtt a kínálatot növelnék.
Közszféra: fogyasztás, épületek és közbeszerzések
Az irányelv azt kéri a közszférától, hogy járjon elöl jó példával, három fő kötelezettséggel:
- a fogyasztás csökkentése: az összes közintézmény együttes végsőenergia-fogyasztásának évente legalább 1,9%-kal kell csökkennie 2021-hez képest;
- épületfelújítás: a 250 m²-nél nagyobb, nem közel nulla energiaigényű középületek alapterületének évente legalább 3%-át fel kell újítani úgy, hogy azok kibocsátásmentes vagy legalább közel nulla energiaigényű épületekké váljanak, a középületek nyilvános jegyzéke alapján;
- közbeszerzések: a közigazgatási szerveknek nagy energiahatékonyságú termékeket, szolgáltatásokat, épületeket és építési beruházásokat kell beszerezniük, és a közbeszerzési eljárásokban alkalmazniuk kell az „első az energiahatékonyság” elvet.
Az utolsó pont a magánszállítókat is közvetlenül érinti: aki közbeszerzéseken indul, egyre gyakrabban kell dokumentált energiateljesítményt igazolnia, ahogy ez már most is történik a közbeszerzések környezetvédelmi kritériumainál.
Mi változik a vállalkozások számára
A vállalatok számára a legfontosabb változás a 11. cikkben van: az audit- és energiagazdálkodási kötelezettségek már nem a vállalkozás méretétől, hanem a fogyasztástól függenek. Évi 10 TJ átlagos fogyasztás felett legalább négyévente energetikai auditra van szükség, közzéteendő cselekvési tervvel; 85 TJ felett tanúsított energiagazdálkodási rendszer kell. A küszöbértékeket, határidőket és mentességeket a 2026-os energetikai auditkötelezettségről szóló útmutató ismerteti.
A vállalkozásokat érintő további fejezetek:
- adatközpontok: 2024 óta azoknak, akik legalább 500 kW telepített informatikai teljesítményű adatközpontot üzemeltetnek, évente energiateljesítmény-mutatókat kell jelenteniük egy európai adatbázisba, ahogy azt az adatközpontok új uniós minősítési rendszeréről szóló cikk ismerteti;
- hulladékhő: az új vagy jelentős felújításon átesett, bizonyos teljesítmény feletti létesítményeknek (például a 8 MW átlagos felvett teljesítményt meghaladó ipari létesítményeknek) költség-haszon elemzést kell végezniük a hulladékhő hasznosításáról;
- energiaszolgáltatások: az irányelv szigorítja az auditorok és az energiaszolgáltatók képesítését, és ösztönzi az energiahatékonysági szerződéseket;
- kkv-k: a tagállamoknak olyan programokat kell kidolgozniuk, amelyek ösztönzik és műszakilag támogatják a nem kötelezett kkv-kat abban, hogy önkéntes auditot végezzenek és megvalósítsák annak ajánlásait, és ehhez pénzügyi támogatást is nyújthatnak.
A fenntarthatósági jelentést készítők számára az irányelv azt is javasolja, hogy az éves jelentésben tegyék közzé az energia- és vízfogyasztást: ezek az adatok megegyeznek a VSME standard és a Scope 2 kibocsátásszámítás által megkövetelt adatokkal.
Átültetés Olaszországban: hol tartunk
Az átültetés általános határideje 2025. október 11. volt, egyes rendelkezésekre külön dátumokkal. 2026 októberében a helyzet a következő:
- 2025 novemberében a Bizottság hiányos átültetés miatt felszólító levelet küldött 26 tagállamnak, köztük Olaszországnak;
- kering egy 2025 októberi keltezésű törvényerejű rendelettervezet, amely újraírja a nemzeti keretet, és a D.Lgs. 102/2014 olasz törvényerejű rendelet helyébe lépne; a végleges szöveg nem jelent meg az olasz Hivatalos Lapban;
- 2026. október 1-jén a Bizottság Görögországgal, Spanyolországgal és Máltával együtt Olaszországnak is indokolással ellátott véleményt küldött (INFR(2025)0334 eljárás): az országnak két hónapja van válaszolni és befejezni az átültetést, ellenkező esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.
Addig a vállalkozásokra továbbra is a D.Lgs. 102/2014 szabályai vonatkoznak, a nagyvállalatok és az energiaintenzív vállalkozások auditkötelezettségével. Egy át nem ültetett irányelv főszabály szerint nem ír elő közvetlenül szankcionálható kötelezettségeket a magánszemélyek és vállalkozások számára, de a helyzet gyorsan változhat: egy az uniós határidőkhöz közel kihirdetett rendelet kevés időt hagyna a felkészülésre.
Mit tegyél most
Nem kell megvárnod a rendeletet ahhoz, hogy felkészülj. A hasznos lépések bármelyik forgatókönyv esetén ugyanazok:
- Állítsd össze az elmúlt három év energiafogyasztását telephelyenként és energiahordozónként, a közüzemi és egyéb számlák alapján.
- Számítsd ki a hároméves átlagot TJ-ban, és vesd össze a 10 és 85 TJ-os küszöbértékkel.
- Ha közel vagy a küszöbökhöz, mérlegeld, hogy önkéntes audit vagy energiagazdálkodási rendszer éri-e meg jobban.
- Kapcsold össze az energiaadatokat a kibocsátási leltároddal és egy csökkentési tervvel, így ugyanaz a munka szolgálja a jogszabályi megfelelést, az ügyfeleket és a bankokat.
- Kövesd a rendelet megjelenését az olasz Hivatalos Lapban és az ENEA operatív iránymutatásait.
Az EED-irányelv 2030-ig 11,7%-os fogyasztáscsökkentést, évi 1,9%-ra emelkedő megtakarítási kötelezettséget és az „első az energiahatékonyság” elvet írja elő. A vállalkozások számára mindenekelőtt a 11. cikk fontos, a fogyasztáshoz kötött kötelezettségekkel. Olaszország még nem fejezte be az átültetést: egyelőre a D.Lgs. 102/2014 szabályai érvényesek.


